Póka, református templom

 

Póka, református templom

Póka első írásos említése 1323-as (Poukateluke), a falu plébániája szerepel a pápai tizedjegyzék 1334-es folyamában. Torda vármegye jegyzőkönyve alapján a református gyülekezet 1625-ben új templom építésébe kezdett. Az épület valószínűleg komoly károkat szenvedett az 1661-es török betörés során, 1666–1668 között azonban helyreállították. A XVII. századi templomot és klenódiumait 1934 nyarán Debreczeni László (Marosvásárhely, 1903–Kolozsvár, 1986) mérte fel, nem sokkal később azonban lebontották az épületet. Az új templomot a felmérést végző Debreczeni tervezte, akinek iparművészeti és grafikai munkássága is kiemelkedő Erdély első világháború utáni művészetében. Makkai Sándor püspök 1928-ban bízta meg Debreczenit az Erdélyi Református Egyházkerület épített értékeinek dokumentálásával. Az egyházi építészet vidéki emlékeinek dokumentálása mellett új épületek tervezésére is felkérték az építészt, akinek stílusára nagy hatással volt Toroczkai Wigand Ede és Kós Károly. Debreczeni, részletes útinaplója alapján, 1938 őszén már az építendő új templom helyének kijelöléséről tárgyalt Pókán. 1943 nyarán ellenőrizte a folyamatban levő építési munkálatokat, 1944-től azonban frontszolgálatot kellett teljesítenie, így a munka befejezésénél nem lehetett jelen. A templomot 1948 őszén szentelték fel, mindössze néhány nappal azelőtt, hogy Debreczeni hazatért a hadifogságból.

A téglalap alaprajzú templom tömege a vele egybeépült, ám a homlokzat elé kiugratott torony köré szerveződik. A szabályos négyszög alaprajzú toronyhoz nyitott, előtetős portikusz csatlakozik, melyből a bejárat nyílik. A bejárat tengelyében két, egymás fölé helyezett ablak látható, melyek elnyújtott, keskeny téglalap alakja lőrésre emlékeztet. A harangteret oldalanként három zömök, félköríves lezárású ablak világítja meg. A templom homlokzatát háromosztatú, elnyújtott téglalap alakú ablakok tagolják, melyek mérete változó. A torony jobb oldalán lévő rizalit oromzatát a templom nyeregtetőjéből kiemelkedő sisaktető fedi. A padlástérig megemelt templombelsőt trapéz keresztmetszetű, faragott fakonzolok által tartott csarnokmennyezet fedi. A mennyezetet a kivitelezés során bevakolták, ellentétben például a mészkői temploméval, melynek díszes kialakítása Debreczeni stílusának egyik sajátos, meghatározó jellemzője. A berendezés terveit szintén Debreczeni készítette, a karzatmellvéd három, virág- és indadíszes berakását a XVII. században épült templomból menekítette át.

A pókai templom elpusztult középkori harangján, melyet 1500-ban öntöttek Nagyszebenben, a XIX. században készült feljegyzések szerint a „Sancta Maria ora pro nobis” felirat szerepelt, az Üdvözlégy (Ave Maria) himnusz szövegének részlete. Ma is meglévő, 1577-es harangja valószínűleg már a reformáció idején készült, felirata ugyanis a „Verbum Domini manet in eternum. Fridr. Laite”, népszerű protestáns bibliai idézet (Ézs. 40,8).

© Földi Imelga

Virtual Transilvania