Kolozsvár, Kakasos templom

Kolozsvár, Kakasos templom

 

A II. Rákóczi György fejedelem által 1654-ben alapított kolozsmonostori református egyházközség első templomát Apafi Anna építtette, valószínűleg a mai sörgyár (Monostori út 2–4. sz.) telkén. 1755-ben azonban a gyülekezet lemondani kényszerült templomáról a kormányhatóság nyomására, egy új templom felépítésére pedig mintegy másfél évszázaddal később nyílt csak lehetősége a közösségnek.

Az egyházközség 1903 tavaszán vásárolta meg a gróf Nemes család tulajdonában lévő, Monostori úti telket, az építkezés anyagi forrásait viszont csak 1907 végére sikerült előteremteni. A presbitérium 1908. május 22-én tárgyalta és fogadta el Spáda János kolozsvári építőmester neogótikus stílusú templomtervét, amit azonban túl költségesnek és egy református templom számára túldíszítettnek talált, s az építőmestert a tervek átalakítására szólította fel. Az elöljárók a tervek átalakítása után sem értettek egyet az építendő templom lényegi kérdéseiben, ezért Pohl Antal kolozsvári főmérnököt és a fiatal, de ekkor már ismert Kós Károlyt kérték fel a felülvizsgálatra. Kós a bírálat helyett egy saját, újonnan kidolgozott templomtervet nyújtott be, mely több részletében rokonítható a zebegényi Havas Boldogasszony plébániatemplom 1908 szeptemberére elkészült terveivel. A Kakasos templom munkálatai 1913 márciusában vették kezdetüket, a felszentelésre pedig 1914. március 22-én került sor.

Az aszimmetriát és szimmetriát sajátos ritmusban ötvöző tömegalakítás és homlokzatdíszítés az épület egyik leghangsúlyosabb szervezőelve. A bélletes, román kori előképekre visszavezethető kapu regiszterét közrefogó két torony alaprajzában, formájában és díszítésében is eltér egymástól. A kaput körülvevő, rusztikus kváderekből kialakított mező háromszöget formáz, amely a simára vakolt felületű oromzaton ismétlődik. A bazilikális elrendezésű belső tér, a népi ihletésű kazettás mennyezettel és a kakassal díszített kockafejezetekkel megfelel a megrendelők „kálvinista egyszerűségre” való törekvésének. Kós Károly kiemelkedő kreativitással oldotta meg a saját maga által választott feladatot, egyaránt merítve az erdélyi népi építészetből, a középkori templomépítészetből, illetve a modern, letisztult formavilágú építőművészeti törekvésekből.

© Földi Imelga

Virtual Transilvania